Nem, egyáltalán nem akarom, hogy a blogom átmenjen ilyen pszichadelikus-lélektani stílusba. Nem is tudom, miért írom… de valami oka biztos van. Attól hogy nem tudom, kell még hogy legyen neki..

?

?

Olyan elfuserált a kedvem, mint egy gagyi szinuszgörbe. Az egyik pillanatban kicsattanó jókedv, úgy érzem bármire képes vagyok, a másikban meg értelmetlenül nézek magam elé, elcsigázottan és szürkén. A harmadikban pedig egyszerre nevetek és siránkozok ezen.

És mindezek alatt abszolúút fogalmam sincs, hogy mit akarok, illetve hogy mit nem. Mintha egyszerre minden, és semmi se lenne lehetséges. És ezért bocsánatot kérek.
:$ :$

Hétvégén (biztosan) mindenki meeegy buliba, én meg csak maradok itthon. Megint, mint mindig. És ennek sajnos csak másodlagos-sokadlagos oka az, hogy a szalagavatós videót kell készítenem. :S

?

Ezt a számot, most mintha nekem írták volna.

Find time and play with innocence,
Like you ever would,
I don’t see you make any sense,
I guess you deliver misery just like you should.

One o’clock and you paint the skies grey,
It’s not your fault, we’re the ones who betray.
But how can you say it with such ease?
You want to take a stand, or just wanna please?

Your bedtime story is scaring everyone
But you make me understand the evil that men do.
The evil, that men do..