milyen vicces, hétfőn, mikor fél órával előbb be kellett volna menni irodalomra nagydolgozatot írni, majdnem elkéstem, de bezzeg kedden, mikor az első óra (német.. ) elmaradt, én hülye felkeltem és reggeli után jutott eszembe hogy bazdmeg, én még vagy egy órát aludhattam volna.
szóval hétfőn Galamb 30 perccel előbb bejött az órára, így már lett /volna/ egy és negyed órám egy 2-3 oldalas József Attila verselemzéshez. Valószínű megvalósítható… ez a nő HÜLYE. Így, nagybetűkkel. Én még a tetejében el is aludtam aznap reggel, és csak 10 perccel előbb értem be :/ totál elcsesztem. csúnyán írtam (ami egyébként nálam hangulat függő), összecsaptam, és túl rövid is lett…
még előtte este jöttem rá, hogy én mennyire is szeretem József Attila verseit, és most kicsit furdalásom van, hogy milyen szar munkát adtam be az Elégiáról, ami egyébként egy mestermű. egy hangulatbomba. egy festmény, szavakkal.
és végre van egy téma matekból, amit 100%ig értek. és miért lesz négyes a tz? na mijért? mert az egyik feladatban hasáb helyett gúlát számolok. ennyi, csupán leosztok 3-mal, és máris ugrott 12 pontom.
a keddi törielőadás meg.. hááát… most ájuljak el egy halom számtól, vagy mi? az eleje még érdekes volt, de a végére az egész ellaposodott, erőltetetté vált. ahhoz képest, hogy mennyire be bulvárosan lett harangozva, meg Harkai félórán át istenítette ezt a csávót, egyáltalán nem voltam lenyűgözve.
tanulás, egy kis gépezés, tanulás, fekvés, kelés, suli, hazaér, újra tanulás… nem ismerős? kibaszottul kísértetiesen hasonlít az előző napomra, az meg az előző hetemre… FUCK IT, I NEED MORE TIME.
ma is, kinek kell más feledékenysége miatt reggel rohangálni, és elkésni az iskolából? peersze, nekem. mire beértem a suliba, a fejem mint akit nyakonöntöttek ganéval, a pólóm meg csurom víz. úgyhogy, igen, tesióráról hazalógtam, és úgy lezuhanyoztam hogy csak na. legalább ennyivel kevésbé szar ez a szar nap. így is van elég bajom, de hát akasszunk még több dolgot a nyakamba. teher alatt nő a pálma, mi? a kurva any@dat.
az meg csak hab a tortán, hogy a sok gürcért faszt sem kapok vissza. hálátlan dögök.. :@ nyugi hugi, nem csak te.
a kétszínűekről nem is beszélve.
egyébként az utóbbi időben akadt 1-2 ember, akit jól belelöknék az Óperenciás-tengerbe… betonnehezékkel.
a magyar posta dolgozóit meg innen is üdvözlöm, és egy jó szálkás karót mindegyiknek a seggébe, hogy realizálják hogy reggel, mikor rohan az ember, nem kéne tüccögve lomhán dolgozni, meg pofákat vágni nekem az üveg mögül.

így mindennek az eredményeképp ma megint mélyponton voltam, valami olyasmit éreztem, mintha a kikészülés határán lennék… :SS ez az idegállapot, ez valami szörnyű. mint ha nem is ebben a világban lennék. a szociális elvonódási hatásokról nem is beszélve…
Szerintem, ha nem lenne a zene, akkor én már rég a diliházban kötöttem volna ki, és ott remegnék egy fehér sarokban… nem semmi mekkora erőt tud adni. Szerintem az In Flames pont az ilyen alkalmakra írta Soundtrack To Your Escape albumát, mikor épp megőrülni készül az ember. Miután végighallgatja az ember azt a 13 számot, úgy érzi mintha ott lenne mellette valaki… és enyhíti az elveszettség érzését.

áhh.. akkora egy ellentmondás vagyok. egy vicc. most komolyan..?
egyetemistákba öntöm a lelket vizsgák alatt. megint másnak én vagyok az egyetlen megbízható ember a világon, még akkor is ha 200 km-re lakok tőle. és ha minden úgy megy hogy jól megy, akkor egy nálam majd’ 10 évvel idősebb pár hosszútávú kapcsolatát mentettem meg. (igen, ezt most halálkomolyan írom. csak azért, mert sejtem hogy van aki “láttam-fészbukon-a-linket-megnézem-mit-arcoskodik-ez-a-fasz-már-megin”-alapon olvassa a blogom.)
de ennek ellenére a saját életemet nem tudom rendes mederbe terelni, és sikerül mindig elmerülni a mindenféle gondokban.
miért van ez?
úgy látszik, csodával határos módon mindenkin tudok segíteni, csak magamon nem…
ez az egész úgy néz ki, mint egy útvesztő.
és még írnék egy csomó dolgot… annyiminden eszembejut napközben, amit ide leírnék. de így is elég hosszú lett ez, már megint. tudom, gyakrabban kéne írni, és kevesebbet.
és fogok is. mert még korántsem végeztem…
u.i: utálom az olyan reggeleket, mikor felébredek, és olyan érzésem van mintha 1-2 évvel ezelőtt lenne.
u.i.2: előjöttek az első komolyabb elvonási tünetei annak, hogy egy hónapja nincs se Stargate Universe, se FlashForward sorozatom.
u.i.3: “Hogy mi a sikeresség titka? TOLNI KELL A KONTENTOT!” - by angelday :DD